Kiadások között is frissülhetnek a Phoenix modellárai

Az Arize bejelentése az alapértelmezett működést írja le, engedélyezett automatikus letöltés és külső hozzáférés mellett: a Phoenix röviddel indulás után, majd nagyjából naponta keres újabb árakat a háttérben. A friss díjak az árazási gyorsítótár frissülése után beérkező modellhívás-rekordokra, az úgynevezett spanokra vonatkoznak. A korábbi nyomkövetések költsége változatlan marad, az egyedi árak pedig elsőbbséget élveznek az illeszkedő beépített díjakkal szemben.

A költségszámítás útmutatója két, letöltést tiltó beállítást nevez meg: PHOENIX_DISABLE_MODEL_COST_AUTO_UPDATE=true vagy PHOENIX_ALLOW_EXTERNAL_RESOURCES=false. Ezekben a telepítésekben a beépített katalógus változásai Phoenix-verziófrissítéssel érkeznek. A számításhoz a bemeneti, kimeneti és összes token darabszáma, valamint a modell és a szolgáltató azonosítása kell. A támogatott OpenInference-műszerezés ezeket automatikusan rögzíti; kézzel műszerezett kódban meg kell adni az attribútumokat. A Phoenix a használatot modellárakkal kapcsolja össze. A Settings > Models felületen külön bemeneti és kimeneti díj állítható be a beépített táblázatból hiányzó modellekhez is.

Helyi induláshoz a telepítési útmutató konkrét sorrendet ad: előbb pip segítségével telepítsd az arize-phoenix csomagot, majd futtasd a phoenix serve parancsot. Nyisd meg a terminálban megjelenő böngészőhivatkozást; az alapértelmezett felület a saját gép 6006-os portját használja. Ezzel elindul a naplók és nyomkövetések böngészésére szolgáló kezelőfelület. Az alkalmazásból érkező nyomkövetések beküldése a helyi beállítás utáni következő lépés.